2013. I-VI
 

Amerika válaszúton
Segesváry Victor

Mielőtt arról a hatásról szólnék, amelyet a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) ikertornyainak (és más, környező épületeknek) az elpusztítása, valamint ártatlan emberek ezreinek meggyilkolása tett az Egyesült Államok politikájára és az államközi politikai rendszer jövőjére, szeretném a perspektívámat meghatározó öt elvet a következőkben rögzíteni.


(Elvi és morális alapok) 1. A terrorakciók bűncselekmények. Minden ilyen tett, amely bármely számú ártatlan ember megölésével jár, az emberiség közös moráljának értelmében a legsúlyosabban büntetendő bűncselekménynek minősítendő, s ebben az értelemben a Bush elnök által a nemzetközi terrorizmus ellen meghirdetett háború teljesen jogos. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy terrorcselekményeket nemcsak egyének vagy titkos terroristaszervezetek követnek el, hanem államok is, ezért beszélnek ma állami terrorizmusról. Ez azt jelenti, hogy még ha egy állam hadserege követ is el ily tetteket a demokratikusan megválasztott kormányzó körök parancsára, akkor is a legszigorúbban büntetendő terrorcselekményeknek kell minősíteni őket. Egy emberéleteket követelő támadás terroristának minősítése csakis az emberiség közös erkölcsi ítéletén alapulhat, nem pedig bizonyos államok vagy embercsoportok vezetőinek döntésén.
2. A tálibok hatalmának megdöntése Afganisztánban erkölcsileg jogos tett volt. A tálibok uralma — mindazok, akik valamennyire is ismerik az iszlám lényegét, tudják — e vallás legfőbb tanításainak ellentmondó, önkényuralmi diktatúra volt, amely kimondottan szemben állt a muzulmán hit elveivel és gyakorlatával. Legfőbb bűne nem a nők társadalmi szerepéről vagy a puritán módon tiltott mulatságokról szóló szabályozás voltak, hanem az, hogy e radikális fundamantalisták szó szerint tönkretették népüket, a gazdaság elhanyagolásával (amelyhez, persze, semmit sem értettek) és így az éhhalálba taszítással veszélyeztették életét. A mai nyugati ideológia következményeképp azonban százezrek éhhalálával és a menekülttáborokban élő tízezreknek a nélkülözéstől való elpusztulásával szemben a nyugati közvélemény és média a nők társadalmi helyére és az entertainment típusú élettapasztalatok visszaállítására helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy az Egyesült Államok 1996, a tálib mozgalom uralomra jutásának éve óta soha semmit sem tett a diktatúra megdöntéséért. A legendás tadzsik vezetőnek, Masszudnak minden segítségkérése süket fülekre talált nemcsak Amerikában, hanem a többi nyugati országban is. Nyilvánvaló tehát, hogy a tálib rezsim szétzúzása nem más, mint a terrorakcióval gyanúsított Al-Qaeda mozgalom elleni támadás „mellékeredménye”.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969