2013. I-VI
 

Mitől beteg a könyvforgalmazás?

A könyvforgalmazók elsősorban a válság okainak megnevezését illetően tanácstalanok. Szívesen hivatkoznak a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokra, az euróra való átállásra, a létfenntartási költségek növekedésére. Márpedig ha az emberek takarékoskodnak, akkor elsősorban a luxuscikkek fogyasztását korlátozzák. A könyvekről és a hírlap-előfizetésekről hamar lemondanak, mert nincsen rájuk égetően szükség, hiszen a könyvespolcukon mindig fel tudnak fedezni néhány olyan könyvet, amelyet még nem olvastak el.
Véleménykülönbségek mutatkoznak a piac és a koncentrációs folyamatok megítélésében. A kis könyvkereskedések és a független kiadóvállalatok egyrészt hanyatlására panaszkodnak, másrészt viszont azt fájlalják, hogy a koncentráció még mindig túl vontatottan halad. Bírálják a könyvforgalmazás bonyolult rendszerét és a túltermelési tendenciákat, mondván, hogy mindez nagyobb raktározási költségekben csapódik le. Hol a könyvárak hatósági szabályozásának tiszteletben tartását, hol e szabályozás megsértését interpretálják a válság tüneteként.
A közgazdasági elemzésekhez az a megállapítás társul, hogy az átfogó médiaváltás korszakában élünk: szinte fénysebességgel tesszük meg az utat a Gutenberg-galaxistól a Turing-galaxisig. A hangoztatott hipotézis szerint a számítógépek és az internet sokkal drámaibb változást idéz elő az olvasás módozataiban — a tudás és az információ terjesztésének kulturális technikáiban —, mint a modern kor összes többi tömegtájékoztató eszköze együttvéve. A könyvek és az újságok a világhálón nem maradhatnak fenn mélyreható funkció- és alakváltás nélkül, s ezenfelül attól kell tartani, hogy az internetes könyvkereskedelem (például az Amazon) a manapság még áttekinthető üzleti részesedését (amely 3% körüli) jócskán növelni fogja szervezetének és a terjesztés technikájának tökéletesítése révén. Köztudomású, hogy jelenleg már egyetlen egérkattintással megrendelhető egy könyv, amely a lakás ajtajához szállíttatható, elolvashatók tartalmi összefoglalók, újságrecenziók és a vevők megállapításai, sőt, még az is kideríthető, hogy az adott könyvet megvásárló többi vevő milyen egyéb könyveket rendelt meg. A vevő legutóbbi megrendeléseiből automatikusan levezetett „testreszabott” könyvajánlás, a kényelmes könyvkeresési lehetőség és a személyre szóló könyvelés egészíti ki azt a szolgáltatáscsomagot, amellyel manapság már egyetlen hagyományos könyvkereskedés sem képes szolgálni a vevőinek.
A tapasztalatok szerint a médiaváltás nem azt jelenti, hogy az újabb médium automatikusan eltörli a régit. Igen gyakran fellépnek váratlan kölcsönhatások, s olyan szinergikus kapcsolatok jönnek létre, amelyek először világítanak rá a látszólag túlhaladott médiumban rejlő bizonyos lehetőségekre és értékekre. Például a posta nem kevesebb hasznát látta a telefonnak, mint a film a televíziónak vagy a könyv az újságnak (és megfordítva). És természetesen a könyvek is hasznát fogják látni az internetnek. A könyv mint médium valódi kvalitásait éppen az arra irányuló, gyakran meghiúsuló kísérletek bizonyítják, hogy elektronikus könyveket tegyenek fel a világhálóra, vagy a keresletnek megfelelően értékesítsenek könyveket. Bármelyik CD-ROM — a maga imponáló tárolókapacitásával — nemcsak a könyvek teljesítőképességének határait demonstrálja, hanem egyúttal azt is, hogy a könyvet mint olyat miben nem tudja felülmúlni egyetlen más új médium sem.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969