2013. I-VI
 

A koloni lakodalom
Brauer-Benke József

A zoborvidéki falvak peremtáji helyzete és nyelvszigetté válása sok archaikus jelenség és jellemző vonás fennmaradását eredményezte. Kodály Zoltán is itt kezdte népzenei gyűjtéseit. A táji differenciáltságú kultúrák lakodalmai jól megőrzik az archaikus elemeket, de a társadalmi körülmények változásait is jól reprezentálják. Egy lakodalom remekül tükrözi a kultúra változásait, mert a két család a társadalmi helyzetének megfelelően mindig a legújabbat akarja felmutatni a szokáselemekből a helyi közösségnek.
A koloni lakodalomnak az 1940–42-es évekre jellemző leírását Putz Éva könyvéből ismerhetjük meg, amelynek utószavában Sándor Eleonóra hangsúlyozza, hogy az akkori cselekménysor 1989-ben már csak nyomokban létezik. A könyvnek azonban nagy hatása volt a közösségre, amely ezáltal valamilyen szinten nyilvánvalóan konzerválta a hagyományokat, hiszen a nyelvhatár peremén levő települések az identitástudat és az anyanyelv megőrzése miatt erőteljesen ragaszkodnak hagyományaikhoz. Ezért Putz könyve alapján ismertetem a koloni lakodalom menetét, s a közeljövőben szándékomban áll Kolonba utazni a mai állapotokat is megvizsgálni. A lakodalom leírásán túlmenően összehasonlító elemzés is a célom, amelyet a szakirodalom segítségével kívánok elvégezni; ennek alapját Manga Jánosnak a Zoboralján végzett kutatásait feldolgozó cikkei adják.
Putz sok lakodalmi dal szövegét közli, amelyeket hely szűkében nem ismertetek, de Manga kutatásairól feltétlenül szót kell ejteni. A már említett peremtáji helyzet miatt a Zoborvidéken a lakodalomhoz kapcsolódó zenei szokások jól tanulmányozhatók voltak akkor, amikor a nyelvterület más részein már eltűntek. A Bartók Béla és Kodály Zoltán által szerkesztett Magyar Népzene Tárának az 1955-ben és 1956-ban kiadott III/A és III/B kötete gyűjti össze és elemzi a lakodalmi dalkincset. Manga a lakodalmi dalok három csoportját különbözteti meg (Manga, 1943).
1. Szövegükkel és dallamukkal a lakodalom bizonyos eseményeihez kapcsolódnak, amilyen például a menyasszonykikérő vagy a menyasszony-búcsúztató. E daloknak a lakodalomban máskor nincs szerepük.
2. Szövegükkel és dallamukkal a lakodalom több vagy bármely eseményéhez kapcsolódhatnak, de a lakodalmon kívül nincs szerepük. Ez a csoport némi egyezést mutat az elsővel, de a változatok számának növekedésével megszaporodó szövegek egy-egy eseménynél már feleslegessé váltak. Lakodalmi szerepüket megtartották, ám eredeti szerepük kiszélesedett, s más eseményekhez is kapcsolódhatnak.
3. Szövegükkel és dallamukkal a lakodalomhoz már csak lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódnak, vagyis más alkalmakkor éppolyan szerepük lehet, mint a lakodalomban. Lakodalmi szerepüket rövidebb idő óta őrzik, mint az előző csoportokhoz tartozók. Újabb keletű dalok, amelyek szövegük révén kerültek a lakodalmi dalok közé. Olykor ez félreértésen is alapulhat, gondoljunk csak a Hosszú asztal kérő kezdetű kuruc nótára, amelynek semmi köze sincs a lakodalomhoz, ám mert egy hosszú asztalnál tizenketten ülnek, emiatt az étkezés alatt elkezdték énekelni a lakodalomban is (Manga, 1943). Ugyanígy szinte minden lakodalomban énekelték a Lakodalom van a mi utcánkban kezdetű városi műdalt is.
A különböző társadalmi rétegekhez és osztályokhoz tartozó emberek erkölcsi világát és viselkedési normáit a társadalmi viszonyok, a világi hatóságok szabályozták. A vagyonosabb rétegnél a gazdasági viszonyok voltak a házasság meghatározói. Ezzel szemben a szegényebb rétegeknél sokkal inkább előtérbe került az érzelmi motiváció, emiatt inkább náluk jelenik meg a népművészeti alkotásokban a szerelmi dal, a líra, a mesékben pedig a királykisasszony mint elérendő cél (Novák, 1983).


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969