2013. I-VI
 

Marx a kommunizmus után

A nyugati emberek kevésbé szenvedélyes álláspontra helyezkedtek, mert ítéletüket nem torzította el az, hogy kénytelenek lettek volna a Marx ihlette társadalmi rendszerben élni. Általában úgy érezték, hogy Marxot félreértették. A szovjetunióbeli és kelet-európai kommunizmus Marx elképzeléseinek torzképe volt. Ami azokban a szerencsétlen országokban végbement, attól Marx éppúgy elszörnyedt volna, akárcsak mi. Az ott történtek nem érintik eszméinek érvényét.
A nyugatiak úgy vélik, hogy Marxnak sok mindenben igaza volt — például a kapitalizmus számos elvi oldalát, a globalizációt, a nemzetközi piacokat, a gazdasági ciklusokat és azt illetően, hogy a gazdaság miként alakítja az eszméket. Marx látnoki gondolkodó volt, aki sok mindent előre megmondott, hangoztatják róla újra és újra. Mindenképpen vessük el tehát a kommunizmust a szovjetunióbeli, kelet-európai, kínai, észak-koreai és kubai formájában, de ne vessük el magát Marxot.
Úgy látszik, hogy ez kevés kockázattal jár. A brit BBC 1999-ben közvélemény-kutatást végzett, s azt firtatta a közelgő évezredforduló alkalmából, hogy az emberek kit tartanak a legnagyobb gondolkodónak. Néhány héttel a berlini fal ledőlésének tizedik évfordulója előtt a BBC kihirdette az eredményt. Marx Károlyra került az első, Einstein a második, Newton a harmadik, míg Darwin a negyedikre helyre. A BBC ezt a kommentárt fűzte ehhez: „Habár a XX. század folyamán a diktatúrák eltorzították a Marx által eredetileg vallott eszméket, a kutatók még mindig tiszteletben tartják filozófusként, társadalomtudósként, történészként és forradalmárként létrehozott művét.
Marx politikai és gazdasági elmélete már túljutott a fénykorán. Mostanra feltehetőleg megfelelőképpen (habár korántsem véglegesen) megvitatták mindazt, amit állított, valószínűleg állított vagy bizonyára állíthatott volna. A meghökkentően terjedelmes műveit érintő megismerőtevékenység ellanyhulásán egyáltalán nem mérhető le Marx tartós szellemi befolyásának nagysága.
Az egyetemi diákságnak és a laikusoknak szánt, Marxról szóló könyvek továbbra is igen kelendők Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. A Verso kiadóvállalat nemrég jelentette meg Meghnad Desainak, a Londoni Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorának Marx bosszúja című könyvét, amely meleg fogadtatásra talált. Desai úgy érvel, hogy Marxot félreértették, s a nagy gondolkodónak sokkal több dologban igaza volt, mint azt elismerik róla. Az Oxford University Press 2002 augusztusában adta ki Jonathan Wolff Miért olvassuk manapság Marxot? című munkáját. E mű szintén lebilincselő olvasmány. A szerző, a londoni University College professzora rendkívül jártas a politikai filozófia megvilágításában, s könyvében ő is úgy érvel, hogy Marxot félreértették.
Szintén említést érdemelnek Eric Hobsbawm, a neves történész emlékiratai, amelyek nemrég jelentek meg. Hobsbawm mindaddig a kommunista párt tagja volt, amíg e párt létezett. A memoár fogadtatása vegyes volt, de többnyire tiszteletteljes. A recenzensek csodálatra méltónak találták a szerző rendíthetetlen szellemi elkötelezettségét. Aligha kell hangsúlyozni, hogy Hobsbawm is úgy érvel: Marxot félreértették.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969