2013. I-VI
 

Identitások az információ korszakában

Az ENSZ 2003. december 9-e és 12-e között Genfben prominens személyek részvételével rendezett világkonferenciát az információs társadalomról, amelyen szó esett a szólásszabadságról is. Elhangzott, hogy az internet megszünteti a kommunikáció korlátait, s olyan térséget hoz létre, amelyben transznacionálisan tapasztalható meg a szabadság és a demokrácia összefüggése. Az elektronikus világhálón való érintkezés nélkülözhetetlenné vált, éspedig korántsem csak a globalizálódó gazdaság számára, hanem a globalizációellenes mozgalom számára is, amely valójában egy másfajta globalizációért, a globális civil társadalom értékeinek elfogadásáért küzd. Ennek az új keletű korlátlanságnak árnyoldala is van, például a gyermek-pornográfiához, a neofasiszta propagandához stb. való akadálytalan hozzáférés. Megengedett transznacionálisan az, ami nemzeti szinten tiltva van? Vagy netán visszaélnek azzal a lehetőséggel, hogy a nemkívánatos politikai erőt ismét korlátok közé szorítsák?
Annyira fontosak ezek a kérdések, hogy mindenféle találkozó értelmét veszítené, ha nem vetné fel az információs társadalommal szembeni értetlenséget. Jellegzetes „zombi” fogalomról van szó. A könnyen odavetett információs társadalom szókapcsolatban szinte megszűnik az információ és a társadalom szavak megszokott értelme. Nem tudjuk, hogy mi az információ és mi a társadalom az információs társadalmon belül, éspedig azért nem tudjuk, mert a kommunikációs tömegjelenségekben elmosódnak és egybemosódnak a tájékoztatást és a félretájékoztatást, a nemzeti társadalmat és a globális nem társadalmat elválasztó határok. Ekképp a valamennyiünket érintő, szédítő változásokat előidéző globalizáció korszakában az identitás új felfogására van szükség.
A túlerőben levő ellenféllel, vagyis a globalizációval szembesülve mindenki fenyegetve érzi a saját identitását, úgyszólván hontalanná válik kissé, s fenyegetve érzi magát az asszimiláció veszélyétől. Ennek megfelelően mindenütt erősörnek a nemzeti, etnikai és helyi identitások. Olyan identitásokról van szó, amelyeket talán túlságosan hamar szoktak „új nacionalistá”-nak minősíteni, holott — a XX. században létrejött, fasiszta feszítőerejű nacionalizmussal ellentétben — ezek a nacionalizmusok nem készülnek ideológiai és katonai hadjáratokra az országhatárokon túl. E befelé forduló (introvertált) nacionalizmusok a globális világ „bevonulása” ellen védekeznek, sündisznóállást alakítanak ki, s elrekesztik magukat. Az introvertált minősítésük, persze, korántsem jelenti azt, hogy veszélytelenek, hiszen erőszakra hajlamos intolerancia társulhat velük, amely bárkinek vagy bárminek ellene fordulhat. Mindebben az az új, hogy többnyire tudatosan nyitnak frontot a saját életvilág kozmopolitává tételével, a globalizációval és a globalizáció letéteményeseivel szemben, akik — állítólag — fenyegetik a „hazaiak” helyi létviszonyait. Ha nem értjük meg, hogy a globalizáció erői hogyan szüntetik meg a belső és a külső, a köztünk és a mások közötti különbséget, vagyis ha nem kozmopolita szemszögből szemléljük a fejleményeket, akkor a létrejövő identitások konfigurációja és az identitásokban gyökerező introvertált nacionalizmusok egyaránt érthetetlenek maradnak a számunkra.
Egy dán üzletember nemrég azt ecsetelte nekem, hogy mennyire előnyös az Európai Unió a gazdasági vállalkozása számára. Megkérdeztem tőle, hogy dánnak vagy európainak érzi-e magát. Egyiknek sem, válaszolta meglepetten, s közölte, hogy ő világpolgár, aki mindenütt otthon van. Bárhová érkezik, mindenütt angolul beszél, hiszen ez a nyelv a második anyanyelvévé vált. Mindenhol ugyanannak a szállodaláncnak valamelyik hoteljében száll meg, mert ez a helytől független egyformaságot jelenti számára. Tapasztalt ember lévén tudja, kiben bízhat, s kiben nem, legyen szó akár üzletről, akár taxirendelésről. Egyébként dánként növekedett fel, Dániában él, s otthon dánként viselkedik. Karácsonykor keresztény, amikor választani kell szociáldemokrata. Újabban csatlakozott egy polgári kezdeményezéshez, amely korlátozó jellegű bevándorlási politikát követel. Annak ellenére, hogy kedveli az idegeneket, szerinte a bevándorlók áradatát meg kell akasztani.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969