2013. I-VI
 

Betegséget okozó életmód
Tompa Anna

Közismert dolog, hogy az arab, a zsidó és az egyiptomi kultúra vallási törvényei igen jó gyakorlati tanácsokat adtak a fogyasztható ételekről, megszabták, hogy mit mivel lehet együtt enni; kötelezővé tették a böjtölést, az imát, vagy a keleti vallások a meditációt. Mindezek a vallási előírások a test és a lélek harmonizálását szolgálták. Mai tudásunk szerint felismerték az idegrendszer egyensúlyt tartó szerepét, s azt, hogy ennek az egyensúlynak a megbomlása zavart okoz a szervezet egészében: csökkenti az ellenálló képességet, s kifáradást, korai öregedést és betegséget okoz. A vallásos népek megmaradásában nagy szerepe volt ezeknek a dogmáknak, amelyek előírták a tisztálkodás gyakoriságát, az alkohol, illetve a dohányzás tilalmát, megszabták a nemek szexuális érintkezésének módját, az öregekkel és a gyermekekkel való bánásmódot. A férfiak körülmetélésével nagymértékben csökkentették a nemi betegséget és a nemi szervek rákos daganatainak előfordulását. Ezek a hagyományok ma is éreztetik hatásukat a zsidó vagy mohamedán vallású férfiaknál és nőknél, mivel a nemi szervek rákja náluk sokkal ritkább, mint a körülmetélést nem alkalmazó európai rokonaiknál. A modern vallások közül főleg a mormonok és a hétnapos adventisták vették át ezeket az előírásokat. Az amerikai társadalom legegészségesebb népcsoportját — talán éppen ezért — ezek a vallásos emberek alkotják.
A törzsi és vallási dogmák nem csupán az étkezési szokásokat, az élvezeti cikkek fogyasztását, illetve e fogyasztás korlátozását írták elő, hanem a szertartásokon való elmélyült részvételt, a zene élvezetét és a testmozgás gyakoriságának rítusát is szabályozták. A gyermekek nevelésében a hívők többsége ezeknek a kívánalmaknak eleget tett, amivel elősegítették a test és a lélek harmonikus fejlődését. Devianciák kialakulására az erkölcsi alapot főleg a szabad akarat keresztényi megfogalmazása teremtette meg. A keresztényeknek ugyanis joguk van választani jó és rossz között. Ezt a választást a mai demokratikus társadalmak fejlesztették tökélyre. A modern ember odáig merészkedett, hogy elbizakodott önmegvalósításában jogot formál arra, hogy magzatát vagy kisgyermekét a cigaretta, az alkohol és a drog mérgező hatásának tegye ki.
Az ázsiai népeknél az életvezetés, betegség-megelőzés és gyógyítás párhuzamosságát figyelhetjük meg, ugyanis a buddhizmus tanai a meditációkat böjtöléssel és rituális mozgással kötik össze. Ezeknek a mozgásgyakorlatoknak a lényege az idegrendszer által összehangolt szellemi és testi működések harmonizálása. Ez egyben a jobb és a bal agyfélteke kiegyensúlyozott igénybevételét is jelenti (tánc, ének, vizuális élmények, humor stb.). A modern ember kezdi újra felfedezni ezeknek az ősi mozgásoknak a jelentőségét, de csak akkor, ha baj van, és többnyire terápiás céllal alkalmazzák. Egyre többen tanulják meg a jógát, a meditációt, vagy a küzdősportok mellett a thai-chit, illetve a wai-tang-kungot, amely nagyarányú izomellazulással járó szellemi felfrissülést és társas kikapcsolódást is jelent.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969