2013. I-VI
 

Vallásosság és egyházkép - interjúk tükrében
Pusztai Gabriella - Búza Kristóf

A könyvek sorsához bizonyára az is hozzátartozik, hogy amikor az olvasó kézbe veszi őket, milyen más hatásokkal párhuzamosan zajlik a befogadása. Amikor Gereben Ferenc könyvét olvastuk, még egy szintén frissen megjelent felsőoktatás-szociológiai mű kemény szavai éltek bennünk. Nevezetesen: mivel az oktatói munka értékelése átalakul, törvényszerű, hogy az oktatók főként a saját teljesítményükre figyelnek, ekképp a hallgatói teljesítmény követése adminisztratív aktussá silányul. Ez a fejlemény különösen fájdalmasan érinti a hivatását szerető tanárt. Gereben pályájának azonban meghatározó jellemzője, hogy a kutatáshoz és a hagyományos értelemben vett tanításhoz való ragaszkodás egyformán fontos szerepet játszik alakulásában. Az oktatás és a kutatás szoros kapcsolata nem a véletlen műve életében, hanem tudatos vállalása egy manapság már ritkaságszámba menő oktatói magatartásnak. A kezünkben tartott kötet is jól jellemzi a szerző tehetséggondozó, iskolateremtő egyéniségét, amelynek az érdeklődő fiatalok, hallgatók, pályájukat kezdő kutatók kiválasztása, támogatása, nevelgetése a lényege. Ennek a törekvésnek a jegyében született a Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Köre (FIVÉSZ), amelyet a kilencvenes évek második felében a Faludi Ferenc Akadémia – a magyar jezsuiták felnőttképző intézménye – keretében fiatal szakmabeliek részvételével hozott létre, s amely azóta is számos társadalomtudományi érdeklődésű pályakezdőnek nyújt rendszeres lehetőséget a látókör szélesítésére, gondolatcserére, továbbképzésre havonta tartott előadásai, évenkénti konferenciái és évente többször megrendezett tanulmányi napjai révén. Az immár számos évjáratot képviselő tagsága és látogatói számára a FIVÉSZ a szakma gyakorlati elsajátításának és igényes művelésének hiánypótló és remélhetőleg más hasonló kezdeményezések számára is modellértékű műhelye lett.
Gereben Ferenc kutatói és oktatói pályafutásának máig fő területe a művelődésszociológia, elsősorban az olvasásszociológia, valamint az érték- és vallásszociológia. 1978-ban, 1985–86-ban és 2000-ben országos reprezentatív olvasás- és értékszociológiai vizsgálatokat vezetett, amelyeknek eredményeit számos tudományos közleményben, illetve a rendszerváltozás után kötetben tette közzé. Művelődésszociológiai érdeklődése a nyolcvanas évek derekától a magyarság trianoni határokon túl élő részére is kiterjed, ezáltal kutatási területe a magyar tudományosságban új utakat járó és a későbbiekben is sokáig szinte hiánypótló módon alkotott kapcsot a magyarságkutatás és a kultúrszociológia között. Témaválasztásai során nagy figyelmet szentel az ifjúság és a vallásosság, a nemzeti és a regionális identitás és olvasáskultúra, a vallásosság és a nemzettudat, a nemzeti és a kulturális identitás, az értékrend és a vallási identitás, valamint a vallásosság és a nemzeti identitás kapcsolatának.
Kutatói felfogása módszertani téren is sajátos, követésre érdemes szemléletet képvisel. Az ismertetett kötetben is látható módon együttesen alkalmazza az érvényesség tekintetében sokat ígérő, igen nagy kutatói kreativitást igénylő kvalitatív, valamint a statisztikai alapokra támaszkodó kvantitatív megközelítést, vagyis a társadalomkutatás „tüzes ortológusa” és „neológusa” egyszerre, ahogyan azt bölcs megfontoltsággal Kazinczy Ferenc javasolta kétszáz évvel ezelőtt.
A kötet alapját adó kutatás 1997–98 fordulóján indult Gereben Ferenc vezetésével. Az adatfelvétel során nyolcvan félstrukturált interjút készítettek oly módon, hogy a szikárabb, kérdőíves jellegű váz bizonyos kérdéskörök esetén beszélgetéssé terebélyesedett. Ezeknek szövegét szó szerint rögzítették a kutatók.
A mintakiválasztás tekintetében a lehető legnagyobb életkori, lakóhelyi és foglalkozási változatosságra törekedtek, de nem kívánták a magyar társadalom ezen mutatók szerinti reprezentatív mintáját összeállítani, inkább karakteresen különböző vallásosságú interjúalanyokat kerestek. Nyilvánvaló, hogy a vizsgált téma a vizsgálati személyektől nagymértékű affinitást és reflexivitást igényelt. Talán ezzel magyarázható, hogy a beszélgetésre kiszemelt, de arra nem vállalkozó alanyok között nagyobb arányban fordultak elő alacsonyabb iskolai végzettségűek, ezért a tanultabbak és a vallásosak túlsúlya jellemzi a vizsgált csoportot. Ezt a problémát azonban igen korrekten kezeli a szerző, gyakran felhívja a figyelmet az eredmények alapján megfogalmazható következtetésekkel szembeni óvatosságra, s következetesen összeveti a kapott eredményeket országos reprezentatív felmérések adataival is.
A kötet két részből áll. Az első az adatelemzés alapján készült hat tanulmányt tartalmazza, míg a másik a vizsgálat eredményeként összeállt mintegy hétszáz oldalas szöveges adatbázisból közöl részleteket. Az adatelemzés minden fejezetben azonos logika szerint épül fel. A szerző a tipikus vagy sajátos szövegrészeket szó szerint közli vallástípusonként csoportosítva, majd tartalomelemzéssel és matematikai-statisztikai eljárással a tartalmi elemek közötti összefüggéseket, az együttes említések alapján kirajzolódó mintázatot tárja fel.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969