2013. I-VI
 

A posta jövője

Ez csupán egyik jele a posta változásának. Kevés üzletág annyira eredendően globális (hiszen a postai küldemények a világ minden részébe eljutnak) és egyúttal oly szigorúan nemzeti alapon szervezett (ugyanis az üzemeltetők többsége még mindig állami monopóliumot élvező vállalat), mint a posta. Michael Critelli, a postai berendezéseket gyártó Pitney Bowes cég vezetője így nyilatkozott erről: „A nagy, mindent egy kézben egyesítő postai vállalkozás modellje még mindig működik, ha úgy véljük, hogy a postai szolgáltatás kimerül szabványos termékek nagy tömegben való szabványos szállításában bármiféle innováció és ügyfelekhez való alkalmazkodás nélkül. Csakhogy ez a koncepció nincs összhangban a piaccal. Ami régebben összefüggő tevékenységi területnek tetszett (ekképp indokolt volt postai szektorról beszélni), az az új technológiák és a konkurencia növekedése miatt egyre inkább széttöredezik különböző tevékenységekre: csomagszállításra, levéltovábbításra, szállítmányozásra, szakosodott logisztikai szolgáltatásokra stb.”
A gazdag országok régi postavállalatai üzleti tevékenységük átalakításával próbálnak reagálni erre. Csakhogy ez korántsem könnyű dolog. A posták egy része már régóta felhasználja a kiegészítő tevékenységekből, például a banktevékenységből származó nyereségeket egyéb költségeinek fedezésére, elsősorban annak finanszírozására, hogy a hét hat napján levélküldeményeket továbbít az úgynevezett egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek megfelelően (ez az országos kötelezettség előírja a levélküldemények összegyűjtését és egységáron való továbbítását meg kézbesítését a rendeltetési hely távolságától függetlenül). A szilárd monopóliumú postavállalatok a védett levéltovábbító szolgáltatásaikból származó nyereséget fordították a nagyobb versenynek kitett csomagtovábbító szolgáltatásuk támogatására. Az efféle bonyolult gazdasági kapcsolatok azonban manapság megbomlanak, néha a szabályozást végző szervek intézkedései miatt, másszor a postavállalatok kizárólagos jogait egyre merészebben kikezdő versenytársak tevékenysége következtében. A nagy postai szolgáltatók többségének az a célja, hogy a levéltovábbító szolgáltatás pénzügyileg önfenntartó legyen. A postai szolgáltatásokat azonban egyre inkább profitszerző vállalkozásokként üzemeltetik, s ebben a formában minden tevékenységnek gazdaságosnak kell lennie.
A postai szolgáltatás, amellyel az emberek többsége kapcsolatba kerül, csupán a töredékét teszi ki annak a levél-, csomag- és szállítmánytovábbító tevékenységnek, amelytől a gazdaságok függenek. A továbbítandó levelek 80%-a nem magánszemélyektől származik, hanem üzleti vállalkozásoktól. Az utóbbiaktól származó levelek több mint fele havi számla és értesítő. (E küldeményféleségek lassan átalakulnak az ügyfelek on-line számlakivonataivá, ami magyarázatot ad arra, hogy számos országban miért csökken évente körülbelül 2%-kal a továbbítandó levelek mennyisége.) A levélmenynyiség egynegyedét „hulladék”-nak tekinthető reklámhordozók teszik ki, s ezeknek a hányada, sajnos, növekszik.
A csomagtovábbítás és az expresszküldemények szállításának jelentősége időközben megnövekedett, mert az elektronikus kereskedelem nem tudna meglenni nélkülük. A globalizáció hatására nőtt a logisztika és a teherszállítás szerepe is, mert a vállalatok összetett ellátóhálózatokat üzemeltetnek. Habár az is fontos, ami a főutcán levő postahivatalban történik, a postai szolgáltatások arculatát végül is a kevésbé szem előtt zajló, üzleti célokat szolgáló küldeménytovábbítás és szállítási tevékenység fogja döntően megszabni. Isabelle Segni, a Világbank postai reformmal foglalkozó szakértője így nyilatkozott erről: „Lefogadom, hogy tíz év múlva eltűnik a »posta« fogalma a közhasználatból.”
Ez a kilátás a kormányok és a posták vezetői számára egyaránt kihívást jelent. A hagyományos postai szolgáltatók még fontos szerepet játszanak a fejlett gazdaságokban, hiszen a munkaerő körülbelül 1%-át foglalkoztatják, s a bruttó hazai terméknek (GDP) nagyjából szintén ekkora hányadát állítják elő. Ahol a piacon némi verseny is érvényesül, ott a postai szolgáltatások szektora nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, mert a vállalati ügyfelek általában még nagy arányban veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, s gyakori az árucikkek postai utánvéttel való megrendelése is. A nemzeti postaszolgálatok több mint kétszázötvenmilliárd dollárnak megfelelő árbevételre tesznek szert világszerte, s ötmillió dolgozót foglalkoztatnak, ám már egymillió fővel kevesebbet, mint a kilencvenes évek elején. Bizonyos országokban a posta egyúttal a legnagyobb pénzintézetnek minősül, sőt, a japán posta a világ legnagyobb pénzintézete, amelynek 3,4 billió dollárra tehető a vagyona.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969