2013. I-VI
 

A professzor-pápa szemináriuma az evolúcióról, NEW YORK TIMES, 2006. SZEPTEMBER 2.
Ian Fischer

A kiváló német professzor és korábbi doktoranduszai minden évben találkoznak egy hétvégén,, hogy magasröptű beszélgetést folytassanak egy előre kiválasztott témában. Éveken keresztül ennyi volt a történet.
Azonban a professzort, az egykori Joseph Ratzingert ma XVI. Benedek pápának hívják. És ebben az évben a szeptember első hétvégéjére összehívott találkozó témája egy a tudomány és a hit közötti mind több vita kereszttüzében álló téma: az evolució. A Róma melletti pápai palotában rendezett összejövetellel kapcsolatban felmerül a kérdés: csupán egy újabb éves szemináriumról van szó? Vagy pedig azt kívánja jelezni a milliárdnyi római katolikus hívő vezetője, hogy komolyan bekapcsolódik az evolúcióról és az intelligent design-ről valamint az ehhez kapcsolódó politikai és hitkérdésekről – elsősorban az Egyesült Államokban folytatott, érzelmektől túlfűtött vitába?
A válasz nem magától értetődő, azonban számos egyházügyi szakértő úgy véli: a pápának nem annyira az evolúció tudományával van problémája, sokkal inkább azzal, hogy arra használják: Istent egész egyszerűen száműzzék a szekularizált világból. Semmilyen dokumentum kiadását nem tervezik, és nem lesz sajtókonferencia sem. Azonban egy olyan évet követően rendezték a szemináriumot, ami Amerikában és az egyházban egyaránt az evolúció és az intelligent design elmélete közötti fokozott feszültség jegyében telt el. Az elmúlt évben egy bíboros – aki egyébként felszólal a szemináriumon – kétségét fejezte ki, hogy a darwinizmus és a katolicizmus összeegyeztethető lenne egymással, a pápa pedig „intelligens projektnek” deklarálta az univerzum teremtését.
Így azután tudósok és hívők az egész világon, a rendkívül feszült vitát folytató felek mindkét táborában, nagy érdeklődéssel kísérik a találkozó eseményeit. Az intelligent design hívei, akik az elmúlt évben pert vesztettek egy Pennsylvániában folyó, élénk érdeklődést kiváltó bírósági perben, örömmel állapítják meg, hogy nézeteik, melyek szerint az élet olyan bonyolult dolog, hogy szüksége van egy aktív teremtőre – nyitott fülekre találhatnak Ratzinger professzor szemináriumának felsőbb köreiben. „Úgy gondolom, ez arra utal, hogy a darwinizmusról és általában az evolúcióról folytatott vita egyre nyitottabb és egyre kiterjedtebb„ jelentette ki Bruce Chapman, az intelligent design egyik legfőbb propagátorának számító Discovery Institute elnöke. „Mindez ama szándékunkat szolgálja, hogy a dialógus mind szélesebb körben folyjék.”
A másik oldalon azok a tudósok és teológusok, akik az evolúció-elmélet hívei, attól tartanak, hogy az egyház akaratlanul is szembekerül a tudománnyal. „Ha valamilyen ok miatt a katolikus Egyház a rossz oldalra kerül a tudománnyal szemben, az hosszú távon óriási károkat okozhat, miként az a Galilei-ügyben is történt” – vélekedik Lawrence M. Krauss, a Case Western Reserve University fizika-tanszékének vezetője, az intelligent design elméletének éles ellenzője. „Az egyház szavahihetősége forog kockán”, mert „tetszik, vagy nem” – teszi hozzá – „az evolúció végbement”.
A találkozó szeptember 1-jén pénteken kezdődött Castel Gandolfóban, abban a palotában, amely bizonyos értelemben jelképe az egyház és a tudomány együttélésének. Castel Gandolfóban található az a világszínvonalú obszervatórium – azzal a teleszkóppal, melyen keresztül II. Lános Pál pápa nagy élvezettel szemlélte a Világegyetemet – amelyet egy évszázaddal az után építettek, hogy az egyház elismerte: tévedett, amikor elítélte Galileo Galilei ama tételét, hogy a bolygók a Nap körül forognak.
Valami hasonló történt, amikor az egyház elfogadta az evolúció-elméletet, még ha alá is húzta közben, hogy Isten a végső teremtő. 1996-ban II. János Pál azt mondta, hogy az evolúció „több, mint hipotézis”. 2004-ben pedig, még Ratzinger bíborosként, Benedek pápa azt a tudományos álláspontot támogatta, miszerint a Föld nagyjából négy milliárd éves és a fajok evolúciós változáson mentek keresztül. Akkor nem volt hiteles tudományos alternatíva azzal szemben, mely szerint az evolúció, a modern biológia alapja, magyarázatot ad az élet sokszínűségére a földön. Mindezek ismeretében az egyházügyekben jártas tudósok és szakemberek nem tartják elképzelhetőnek, hogy a konferencia azzal zárulna, hogy az egyházfő vagy az egyház kiálljon az intelligent design vagy a – Föld életkorát gyakran mindössze hozzávetőleg 6 ezer évre taksáló amerikai stlusú kreacionizmus mellett. „Úgy gondolom, megpróbálnak elkerülni egy ilyesfajta kiállást” – jelentette ki egy amerikai pap, a pápa egykori tanítványa, Joseph Fessio tiszteletes, aki szintén résztvesz a találkozón, „mert az intelligent designt egyfajta vallásként mutatják be, márpedig valójában nem az, vagy pedig tudományként, ami pedig véleményem szerint tarthatatlan.”
Fessio atya és mások azonban azt mondják, hogy a pápát– kijelentései és írásai fényében legalábbis úgy tűnik – továbbra is határozottan nyugtalanítják a modern evolúció híveinek ama nézetei, amelyek tagadják Istennek a teremtésben játszott bárminemű szerepének lehetőségét. „Ennek az ideológiának az alapján reális a kísértés vagy veszély annak kijelentésére, hogy nincs szükségünk Istenre, hogy a szellem nem létezik. És az egyháznak figyelnie kell erre a veszélyre, és le kell lepleznie.” – mondta Monsignore Firoenzo Facchini, olasz pap és paleo-antropológus. Monsignore Facchini ebben az évben a l’Osservatore Romano című vatikáni újságban megjelent nagy visszhangot kiváltó cikkében „korrektnek” nevezte a pennsylvániai bíróság ama januári ítéletét, amely szerint az intelligent design nem tanítható az iskolákban az evolúció alternatív tudományos elméleteként. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az evolúciónak nem minden mozzanata ismert, és miként a vallás nem kompetens tudományos kérdésekben, éppúgy a tudomány sem lépheti át – annak kijelentésével, hogy Istennek nem lehetet szerepe a teremtésben – saját határait.
Ez a gondolatmenet, amely hasonlít a legfőbb gondjának a szekularizmus terjedését tartó Benedek pára több éven át hirdetett elképzeléseihez, valószínűleg a szeptember első hét végéjén tartott megbeszélés központi eleme. „A még Ratzinger bíborosként írt „Igazság és tolerancia” címmel írt könyvében (Ignatius Press, 2004), a pápa az evolúciónak az egész életet megmagyarázó „egyetemes filozófiába” történő átfordításának erőfeszítéséről írt. „Az evolúciós etika, amely elkerülhetetlenül a természetes szelekció elvét, vagyis a túlélésért folytatott küzdelmet, az erősebb győzelmét, a sikeres alkalmazkodást teszi meg önmaga kulcsfogalmává nem túl kényelmes dolgokat állít. – írta. „Még ha az ember meg is kísérli különböző módokon vonzóbbá tenni, végső soron vérszomjas etika marad.”
János Pál 2005 áprilisi halálát követően Benedek hasonló problémát jelzett a beiktatási ünnepségén elmondott homíliájában. „Többek vagyunk mint az evolució egyszerű, kauzális és jelentés nélküli termékei” – mondta. „Valamennyien Isten gondolatának termékei vagyunk. Valamennyien akarat és szeretet tárgyai vagyunk, valamennyiünkre szükség van.” Néhány tanítványa azonban arról számol be, hogy a pápa kételyei még mélyebbre hatolnak az evolúció-elmélet elemzésében. Írásaiban felelevenítette az anti-darwiniánusok azzal kapcsolatos kérdéseit, hogy vajon az evolució szerint hogyan lesz egy fajból egy másik faj.
„A pápa nem fogadja el a tudományos elméletet kiinduló értékként” – mondta Dominique Tassot, a francia Centre d'Etudes et de Prospective sur la Science (CEP) igazgatója. „Azt akarja, hogy az emberek alaposan gondolják végig a kérdést.” Ahogy az elvárható egy német professzortól, az evolúció kérdésének minden oldalát megvizsgálják, a megfelelő mértékű szkepszis alkalmazása mellett. A pénteki szeminárium a molekuláris biológiával foglalkozó kiváló tudós, az osztrák tudományos akadémia elnöke, az evolúció híve, Peter Schuster előadásával kezdődött. Ebben a csoportban három másik előadó szólalt fel: Közülük a leghíresebb a bécsi érsek, Christoph Schönborn, akinek az elmúlt évben a New York Times-ba írt, az evolúciós tant kétségbe vonó írása heves vitát váltott ki. A cikket ugyanaz a PR-cég tette közzé, amelyik a Discovery Institute-nak is dolgozik.
A két másik felszólaló a német filozófus, Robert Spaemann professzor, aki az evolúciós teória, mint filozófiai elmélet egészét bírálta, valamint egy jezsuita pap és tudós, Paul Elbrich tiszteletes, akinek a fehérjékre vonatkozó kutatásai kétségbe vonják, hogy a véletlen döntő szerepet játszhat az evolúcióban. A pápa éves szemináriumain nem haboznak napirendre tűzni a nehéz kérdéseket sem. Az elmúlt évben az iszlám volt a vitatéma.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969