2013. I-VI
 

Könyvnagyhatalom lett Magyarország
Frideczky Frigyes

Könyvfesztiválunk az 1994-es indulás óta a nemzetközi könyvvásárok legszűkebb élvonalába emelkedett. A könyvkiadás világszervezete, az International Publishers’ Association a földkerekség csaknem kétszáz széles horizontú vására közül a budapestit a legjobb húsz között tartja nyilván. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sikere is közrejátszott abban, hogy a magyar könyvkiadás nem csupán kilábalt a kilencvenes évek elejének válságából, hanem a magyar nemzetgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává is vált. Az 1997. évi huszonnégy és fél milliárd forintos forgalom az elmúlt esztendőben már jócskán túllépett az ötvenmilliárdon, azaz hét év alatt megkétszereződött.
Az elmúlt évtizedben kialakult hagyomány szerint az idén is a kölcsönös virág- és könyvajándékozás egy régi katalán szokás alapján átvett gesztusával indítottuk rendezvényünket a fesztivál díszvendégével folytatott pódiumbeszélgetés során. A mostani jubileumi könyvfesztivált Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitotta meg április 24-én, partnerével, Jean-Jacques Aillagon francia kommunikációs és kulturális miniszterrel együtt. Demszky Gábor főpolgármester adta át az általa alapított Budapest Nagydíjat ez évi díszvendégünknek, az immár világhírű perui Mario Vargas Llosának. A megnyitón Kepes András, másnap pedig M. Nagy Miklós folytatott pódiumbeszélgetést az illusztris vendéggel.
Vargas Llosának tizenhat könyvét adták ki hazánkban — az Európa Könyvkiadó jóvoltából már-már magyar írónak számít —, hatvanadik születésnapját is itt ünnepelte 1996-ban. A dél-amerikai regény- és drámaíró, irodalomkritikus és esszéista első sikerét A város és a kutyák című regényével aratta. A történet a szerző által belülről is jól ismert limai katonaiskolában játszódik, bemutatva az ottani élet minden (fiatal férfiak zárt intézetében előforduló) fonákságát és ferdeségét. (Akkoriban hozzáolvastuk Ottlik Géza Iskola a határon és Musil Törless iskolaévei című könyvét is, hogy több oldalról megismerjük a katonaiskolák légkörét és szellemét. Vargas Llosa e Madridban kiadott könyve olyan „sikeres” volt hazájában, hogy Limában egy nyilvános „autodafé”-n ezer példányt égettek el belőle.)
Az írónak a diktatúrát és a katonai junta diktátorait élesen elítélő regényei nagy népszerűségnek örvendnek. A Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, A Zöld Palota, a Halál az Andokban, a Ki ölte meg Palomino Molerót? egyaránt Dél-Amerika történelmének, szellemi mozgalmainak és szűnni nem akaró konfliktusainak szuggesztív krónikája. A tavaly ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A Kecske ünnepe című könyve igen nagy visszhangot keltett világszerte, így hazánkban is. Ez a több síkon játszódó, rendkívül sokrétű, izgalmas irodalmi mű méltán nevezhető minden idők legnagyszerűbb „diktátorregény”-ének: úgy tárja elénk a dominikai Trujillo hosszan tartó szadista rendszerét, hogy egy percre sem lankad figyelmünk.
A hatalmaskodó vezéreket leleplező írásai mellett megragadó erotikus regényei, a Szeretem a mostohámat, a Pantaleón és a hölgyvendégek, a Julia néni és a tollnok, valamint a Don Rigoberto feljegyzései című kötetekben a legfinomabb művészi eszközökkel és érzékeny humorral ábrázolja az író a „játékos ember” kedves, féktelenül erotikus fantáziáját. Akár derűsen, akár kíméletlen erővel meséli el történeteit, az olvasó éppúgy belefeledkezik a dél-amerikai indiánok hitvilágába (Halál az Andokban), mint a groteszk módon elbukott forradalomba (Mayta története), míg például a A Zöld Palota azoknak az indián lányoknak a történetét mutatja be, akiket az apácák vezette „leánynevelő intézet” „mädchen für alles”-szé, a spanyol urak minden szükségét kielégítő, cselédlány- és gésaszolgálatot ellátó nőkké „nevel”.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969