2013. I-VI
 


Találatok száma: 12

A cionista mozgalom eszmei gyökerei
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

A modern cionizmus egy paradoxonnal vette kezdetét. A zsidó kultúrának sikerült ugyan megőriznie az otthoni föld emlékezetét a száműzetésben, de hiányzott az ösztönzése arra, hogy a diaszpóra sivatagából visszatérjen oda, ahol hajdanán tejjel-mézzel folyó Kánaán volt. Habár az ájtatos zsidók naponta háromszor imádkoztak a megváltásért, amely majd a Jeruzsálem felé vezető útra tereli őket, mégis kevesen kerekedtek fel Palesztinába. Ezt az eszmény és valóság között feszülő ellentmondást csak a világi cionizmus küzdötte le, ami három fő tényezőnek tulajdonítható: a vallásos cionizmus lassú visszaszorulásának, az asszimiláció ellehetetlenülésének (ez főleg az 1881-es oroszországi pogromok után következett be), s az európai nemzeti mozgalmak példájának.

tovább
A francia „exception culturelle” koncepciójáról
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Az „exception culturelle” (kulturális kivétel) fogalma tíz évvel ezelőtt jött létre az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tárgyalásai nyomán. Franciaországban olyan karriert futott be a médiában, hogy manapság már szinte az számít kivételesnek, ami nem tartozik e fogalom körébe. E kifejezés eredetileg nem akart sem többet, sem kevesebbet jelenteni annál, hogy a műalkotás nem áru, pontosabban nem olyan áru, mint amilyenekhez hozzászoktunk.

tovább
Kapronczay Károly
A hazai orvosképzés kezdetei
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

Közép-Európa orvosképzésében a felvilágosult abszolutizmus oktatás- és egészségpolitikája eredményezett döntő fordulatot. Az Európa e térségében működött abszolutista monarchiák a felvilágosodás hatására — alapvető törekvésként — belső állami berendezéseiket a felvilágosodás eszméinek befogadására felülről irányított reformokkal alakították át. Igaz, a porosz, az osztrák és az orosz felvilágosult abszolutizmusok között lényeges különbségek is mutatkoztak, ám egy dologban azonosnak bizonyultak: az állam alapvető feudális jellegének változatlanul hagyásával olyan államszervezetet és kormányzási formát kívántak kialakítani, amely részben kielégítette a feltörekvő polgárság igényeit, s felzárkózást jelenthetett az egyre gyorsabban fejlődő Nyugat-Európához. A módszerekben, a hozott reformintézkedésekben, azok időpontjában az országok között eltérések voltak, ám közös gyakorlatukként legfontosabb feladataik közé emelték az oktatás- és az egészségügy kérdését. E két feladatkör szoros összefüggésben állt egymással: az adózó állampolgár kiképzésének és munkaereje megőrzésének az állam által fontossá tett területe.

tovább
Gabóda Béla
A kárpátaljai magyarság politikai szervezettsége és törekvései
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

A politika az a szükséges rossz, amely nélkül nem beszélhetünk kisebbségről mint közösségről. A politika az, amely meghatározza, milyen nyelvi jogai vannak a közösségnek, illetve a politika dönt abban is, milyen szinten lehet jelen az oktatásban a kisebbség nyelve, s hogy az iskola rejtett tantervei révén milyen társadalmi célok elérése érdekében használja fel a nyelvet és az oktatást. Az alábbi tanulmányban a kárpátaljai magyar közösség jogi helyzetével, politikai szervezettségével, valamint autonóm törekvéseivel foglalkozom.

tovább
A Leo-konzervatívok
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

A tanácsadók és publicisták George W. Bush amerikai elnök körül csoportosuló titokzatos köre hetek óta különféle összeesküvés-elméletekre és vitákra ad okot, s úgy hírlik, hogy e klikk bálványa nem más, mint Leo Strauss, a német zsidó származású filozófus.

tovább
Szabó A. Ferenc
A rendszerváltó exodus
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

A XX. század nyolcvanas éveinek második felében a kelet-európai kommunista országok többségében válságtünetek jelentek meg. 1985-ben került hatalomra Mihail Gorbacsov, s ez új helyzetet teremtett. Az addig csak Nyugaton emlegetett emberi jogok ügye a szocialista tábor országaiban is terítékre került. Az új szovjet vezető olyan politikai kategóriákat vezetett be a közgondolkodásba, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak. Egyúttal érzékelhető volt a világpolitikában az is, hogy kezd beérni Ronald Reagan amerikai elnök ama törekvésének termése, amely offenzív gazdasági, politikai, katonai és nem utolsósorban ideológiai eszközökkel kísérlte meg visszaszorítani a világméretű szovjet befolyást. Gorbacsov jóvoltából világossá vált immár a szovjet vezetők körében is, hogy a hagyományos eszközökkel már nem kezelhetők a nemzetközi és a belföldi politikai kérdések. Különösen a demokratikus emberi jogok ügyében volt nehéz ellenállni a nyugati nyomásnak. Ezen belül leginkább az információhoz, a szabad utazáshoz és a kivándorláshoz való jog kérdésének folyamatos felszínen tartása keltett erős visszhangot a kommunista országok közvéleményében. Miközben vezetőik korlátozott reformokkal keresték a kiutat a válságból, addig az állampolgárok körében egyre nagyobb volt a várakozás az említett jogok érvényesítése iránt.

tovább
Frideczky Frigyes
Az emberi gondolkodás eredete
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, Budapest, 2001, 356 l.

tovább
Szabó András Péter
Az író hűsége
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

Illyés Gyula: Az író hűsége. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány, Kortárs Kiadó, Budapest, 2002.

tovább
Pirityi Sándor
Biztonságpolitikai ismeretterjesztésünk –– rendkeresés a „világrendetlenségben”
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

Amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1997. március 13-án tartott közgyűlésén felvette tagjai sorába az 1996 őszén megalakult Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesületet (HABE), az tudomásul vette a társulat alapszabálya 1. §-ának azt a tételét, mely szerint a TIT „főként tudományos ismeretterjesztésre alakult önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek (tagegyesületek) országos szövetsége”. A TIT HABE alapszabálya 2. pontjában az egyesület célját így határozta meg: „Szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi az ország nemzetközi helyzetével, biztonságával, honvédelmével, belső rendjével kapcsolatos kérdések korszerű bemutatását, tudományos kutatását, oktatását, tudományos ismeretterjesztő munka szervezését és végzését.”

tovább
Segesváry Victor
Egy széttöredezett világ felé
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

A hegemonikus politika következményei geopolitikai perspektívában A háború vége óta az új Irak „megteremtése” során bekövetkezett események semmiképpen sem egy globális, inkább egy széttöredezett világ kialakulása felé mutatnak. Ennek legújabb jelei a megszálló seregek, elsősorban az amerikai csapatok szinte mindennapos emberélet-veszteségei, az olaj- és vízvezetékek egyre gyakoribb felrobbantása, a teljes bizonytalanság állandósulása a nép széles rétegeiben, az ENSZ képviselőjének és még máig sem tudni, hány kollégájának halála, valamint a nadzsafi mecset elleni terrortámadás, amely többek között egy nagy ajatollah halálát is okozta. E drámaian felgyorsuló események a hegemonikus nagyhatalmi politika teljes csődjét jelzik. Ehhez, persze, hozzájárul az izraeli–palesztin viszály lehetetlenné vált megoldása; a két nép közötti viszony olyannyira megromlott, hogy semmiféle új békepróbálkozás nem vezet eredményre.

tovább
Botlik József
Kárpátalja mint Zakarpatszká-Ukrajna autonóm szovjet tagköztársaság (1944. november 27. — 1946. január 22.) II.
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

A megszálló szovjet hatóságok a helyi kommunista pártszervezetek és a népbizottságok megalakításával már 1944. október végétől megkezdték Kárpátalja teljes „bolsevizálását”. November 19-én a Zakarpatszká-Ukrajnai Kommunista Párt megalakításával bevezették az egypártrendszert, hiszen csak az előbbi működhetett. A párt „…nagyszabású felvilágosító munkát fejtett ki a magyar és más nemzetiségű dolgozók között. A kommunisták megismertették őket a lenini nemzetiségi politika alaptételeivel, elmondták, hogy a Szovjetunióban élő különböző nemzetiségek egyenjogúak.” Röviddel a ZU KP létrejötte után, a párt utasítására és segítségével, a Lenini-Komszomol mintájára 1944. december 17-én a munkácsi városi filmszínházban megtartották Zakarpatszká-Ukrajna Ifjúsági Szövetségének első kongresszusát, Az 552 küldött beszámolót vitatott meg a „Szovjet-Ukrajnával történő újraegyesülésről”, a szövetség feladatairól és az új élet építésében való részvételéről. 1945. augusztusában a szövetség 391 helyi szervezetében 9314 tag tevékenykedett. Már az első hetekben megalakították a különféle kommunista eszmeiségű társadalmi szervezeteket. Decemberben tartották a pedagógusok, majd a művelődési dolgozók első kongresszusát, amelyeken a küldöttek „…egyhangúlag állást foglaltak Kárpátontúlnak (ti. Kárpátaljának — B. J. megjegyz.) Szovjet-Ukrajnával történő újraegyesülése, a közoktatási és kulturális rendszer szovjet alapokon való átszervezése mellett. A pedagógusok kongresszusa egyhangúlag ilyen határozatot fogadott el: ’Kárpátontúli Ukrajna egyöntetűen kifejezte azt az óhaját, hogy újraegyesül Szovjet-Ukrajnával, ezért az iskolai oktatást is a szovjet pedagógia elvei alapján kell felépíteni’.”

tovább
Várdy Béla
Kossuth Lajos állítólagos amerikai leszármazottai
2003. november XLVI. évfolyam 11. szám

Ez év tavaszán egy budapesti televízióprogram nagy lelkesedéssel interjúvolta és mutatta be Kossuth Lajos egyik állítólagos amerikai leszármazottját, a New York állambeli Buffalo városában élő hetven év körüli Donald Kossuthot. Az állítólagos Kossuth-utód saját bevallása szerint belső falak építésére használt gipsz kartonlapok kidolgozásában szerzett magának nevet és tudományos elismerést, mely gipsz kartonlapok a 2001 szeptemberében elpusztított New York-i Világkereskedelmi Központ belső kiépítésében is fontos szerepet játszottak.

tovább

1 - 12

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969