2013. I-VI
 


Találatok száma: 17

A lengyel kultúra jövője az Európai Unióban
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Legyen bár szó akár irodalomról, színházról, filmről vagy zenéről, a háború utáni korszak lengyel kultúrája felettébb nagy elismerést aratott Nyugaton. A lengyel kultúra minőségét indokoltan hozták összefüggésbe az állam nélküli nemzet hosszú, szenvedésekkel teli történelmi útjával. Mi marad meg ebből most, amikor Lengyelország egészen szokványos országgá válik az újraegyesült Európában?

tovább
Jobst Ágnes
A magyar szókészlet módosulása 1945 után
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Szociális beágyazódása következtében a nyelv érzékenyen követi a társadalom életének folyamatait. A nagy történeti korszakhatárokkal együtt járnak a nyelvi változások, s ez elsősorban a nyelvi rendszer legmozgékonyabb összetevőit, a lexémákat érinti. A társadalom szerkezetének átalakítása, a kollektív gazdálkodási formák bevezetése, az államigazgatási, a képviseleti és az intézményrendszer átszervezése a háborút, különösen pedig a fordulat időszakát követően új jelenségek és fogalmak egész sorát hívta életre, s megnevezésük szükségességét is felvetette. Munkám a nyelvtörténet közelmúltjának e fejezetéhez kíván adalékokkal szolgálni. Azt vizsgálja, hogy milyen jellegű, tartalmú és szóalkotásmódú új fejlemények jelentek meg nyelvünkben az 1945-ös korszakhatárt követő tíz esztendő során, miről vallanak ezek a szavak, s hogyan láttatják a magyar társadalom életében bekövetkezett változásokat. Noha vizsgálatom tárgya az új nyelvi jelenségekre irányul, azt sem szabad elfelednünk, hogy a magyar nyelv 1945 utáni változása — mint minden nyelvi módosulás — kétirányú folyamat volt, amelyet egyfelől új elemek, neologizmusok keletkezése, másfelől az elavult nyelvi elemek kihullása jellemzett.

tovább
Csath Magdolna
A nemzetek és hazánk versenyképessége
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

A nemzetek versenyképességének elemzése nem új témakör. A közgazdasági gondolkodás már több évszázada érdeklődéssel fordult a különböző országok teljesítménykülönbségeinek vizsgálata, az eltérések okainak keresése felé. Jól ismert a skót Adam Smith neve, aki az 1776-ban megjelent, azóta is gyakran idézett könyvében a nemzetek gazdagodásának módjait és természetét kutatta. Munkája eredményeképpen megszületett a „komparatív előnyök” elmélete, amely kimondja: az országok a nemzetközi kereskedelemben olyan termékekkel tudnak sikeresen részt venni, amelyek előállításához más országokénál kedvezőbb feltételeik vannak.

tovább
Pallag Zoltán
A provinciális archeologizmusról
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

A korai magyar történelem nemzetközi fogadtatása

tovább
Arnold Gehlen születésének centenáriumára
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Arnold Gehlen (1904. január 29. — 1976. január 30.) a XX. század legjelentősebb olyan filozófusai közé tartozik, akik az emberre összpontosították figyelmüket a történelem és a társadalom megértése végett. A filozófiai antropológia képviselőjeként konzervatív beállítottságú gondolkodó volt, aki kétségtelenül magáévá tett egyet s mást a nemzetiszocialista Németország fegyelméből, ám az elmélete korántsem merül ki effajta ideológiában.

tovább
Virág András
Behálózva
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Barabási Albert-László: Behálózva. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003.

tovább
Kiss László
Dögvész és epekórság
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

A pestis és a kolera Magyarországon a XIX. században A történeti demográfiában már hosszú évtizedek óta központi szerep jut a járványos betegségek kutatásának. Számos monográfia látott napvilágot bizonyos konkrét járványok demográfiai hatásairól, s vizsgálták a járványok, az éhínségek és a háborúk közötti összefüggéseket. Hazánkban elsősorban Andorka Rudolf és Mádai Lajos úttörő jellegű munkássága nyomán bontakozott ki a demográfiai érdeklődés a nagyobb epidémiák, elsősorban a pestis és a kolera iránt. Az utóbbi évtizedben az orvostörténet érdeklődését is felkeltették a járványok, s ennek köszönhetően új forrástípusok (levelek, emlékiratok, törvények és szabályrendeletek) is bekerültek az epidémiák történetének kutatásába.

tovább
Fejérdy Gergely
Egy elfelejtett kapcsolat
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Robert Schuman és Magyarország A francia–magyar diplomáciai és kulturális kapcsolatok második világháború utáni történetét 1999 óta tanulmányozva az anyaggyűjtés során a Magyar Országos Levéltár dokumentumai között meglepő mondatra találtam: „Mit csináljak egy olyan emberrel, aki egész nap imádkozik?”

tovább
Egy tanulmány Robert K. Merton hagyatékából
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Majdnem negyven évvel ezelőtt tűnt fel először egy tanulmány címe egy olyan könyv lábjegyzetében, amelynek a lábjegyzeteit sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint azt Robert K. Merton Óriások vállán című munkájának minden olvasója jól tudja. E műben lehetett tudomást szerezni „egy elővigyázatosan publikálatlan kézirat”-ról, amelyet Robert K. Merton és Elinor Barber jegyez, s amelynek a címe: A serendipity bolyongásai és hányattatásai: történeti jelentéstani és tudományszociológiai tanulmány. Noha Merton könyvét sokszor kiadták, ez a lábjegyzet nem változott. A kézirat publikálatlan monográfiaként csigázta fel az érdeklődést a későbbi években. A tudós szociológust a tavaly bekövetkezett halála előtt sikerült rábírni a közzétételére (Elinor Barber, a társszerzőnő már 1999-ben elhunyt). A könyv először olasz fordításban jelent meg 2002-ben, majd az idén az 1958-ban keletkezett angol nyelvű szöveg is napvilágot látott nyomtatásban.

tovább
Sávoly Mária
Életutak találkozása
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

V. Molnár László: Életutak találkozása 1703-1848. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2004.

tovább
Buda Béla
Értékek fénykörében
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Varga Károly: Értékek fénykörében. 40 év értékkutatás - Jelen országos értékvizsgálat. Adalék egy új nemzetstratégia megalapozásához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 488 l.

tovább
Botos Katalin
Kis magyar pénzelmélet-történet
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

(Rendszerváltozás és privatizáció) A rendszerváltó magyar értelmiségnek a nyugati demokráciákról alkotott képe nem volt teljes. Tudta, hogy a nyugati társadalmak a piacgazdaság elveit követik, annak meg a magántulajdon az alapja. Arról is volt bizonyos elképzelése, hogy a globalizmus korába lépett világ fejlett országaiban a jóléti társadalom átalakulóban van, magyarán mondva az állami szerepvállalás leépül. Azt is tudta, hogy — például Thatcher asszony tevékenysége nyomán — a még állami tulajdonban levő vagyonokat is privatizálják, s tudta, hogy a német gazdaság második világháború utáni modellje a szociális piacgazdaság volt –– ezt akarta megvalósítani a rendszerváltó magyar kormány is. Ugyanakkor a magyar polgárnak akkoriban mindenből elege volt, ami a korábbi szocialista rendszerre emlékeztette. Még a szóhasználat hasonlósága is. Mértékadó értelmiségiek hangoztatták, hogy vagy van piacgazdaság, vagy nincs; mi a csodának odatenni azt a szociális jelzőt? A magyar reformer szocialisták is, miként az ellenzéki értelmiségiek abszolút többsége, angolszász irányban tájékozódtak. Kissé cinikusan úgy is fogalmazhatnánk, azért, mert ezt még nem próbálták ki. A német példa átvételétől féltek, azt a korábbi csatlósi szerep — vélték — beárnyékolja, „már megint a németeket követjük”, a keleti modell „hatékonyságát” pedig maguk is tapasztalhatták.

tovább
Mire vezet a kordiagnosztika?
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Havonta jelenik meg egy-egy olyan könyv, amely reformokat ír elő Németország számára. E könyvek kérdésként vetik fel, hogy megmenthető-e Németország vagy legalább a kapitalizmus, miként festene az ország jövője, s miként lehetne elérni újabb felemelkedését. A kordiagnosztikában fontos szerepet játszik egyebek között a hazai oktatás helyzete, a demográfiai kilátások, a törvényhozási folyamatok idegesítő lassúsága, az érvényben levő jogszabályok dzsungele és a politikai ellenzék hiánya ugyanúgy, mint az államkincstár helyzete.

tovább
Nyelvtudó kutya?
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

A Rico nevű kutya a nyelvészek által eddig csak a gyermekekről feltételezett elv alapján sajátít el új fogalmakat. A csodás ebbel foglalkozó lipcsei kutatók új felismeréseket várnak arra vonatkozóan, hogy hajdanán az ember miként sajátította el a beszédet. Nem véletlen, hogy Gottschalk német moderátornak a Fogadunk…? című show-műsorában 1999 januárjában megjelent a Münsterből érkezett szokatlan vendég, amelyről gazdája, Susanne Baus azt állította: hetvenöt játékszer nevét ismeri, s parancsszóra bármelyiket előhozza a fogai közé kapva.

tovább
Ujhelyi Mária
Tanuló szervezetek - szükségszerűségek és korlátok
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

(Bevezetés) Az elmúlt időszakban a menedzsment-szakirodalomban szinte követelménnyé vált az életen át tartó tanulás, tudásgazdaság és -transzfer, információs társadalom, tanuló szervezet, szervezeti tanulás és hasonló kifejezések használata. Divattá vált erről beszélni és írni, de vajon van-e mögötte tartalom? Többet és máshogy tanulnak-e manapság a szervezetek, mint régen, vagy csak azt szeretnénk, hogy így legyen?

tovább
Frideczky Frigyes
Tengerentúli magyarok
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Szántó Miklós: Tengerentúli magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.

tovább
Czettler Antal
Winston Churchill történelmi szerepe a második világháború alatt I.
2004. szeptember XLVII. évfolyam 9. szám

Churchill politikai pályafutása, kormányalakítása és háborús politikája az Egyesült Államok hadba lépéséig E tanulmány célja nem egy újabb Churchill-életrajz publikálása, hanem annak az öt évnek az elemzése, amelynek során Winston Churchill állt a brit kormány élén, s amikor — legalábbis 1941 végéig, vagyis az Egyesült Államok hadba lépéséig — meghatározó szerepet játszott a világtörténelem menetében.

tovább

1 - 17

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969