2013. I-VI
 


Találatok száma: 13

A nemzetközi kapcsolatok Rawls-féle filozófiája
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Aligha vitatja valaki is, hogy a nemrégiben elhunyt John Rawls volt XX. század az egyik legbefolyásosabb politikai filozófusa. 1981-ben, tíz évvel Az igazságosság elmélete című fő művének megjelenése után több mint kétezer szakcikket tartalmazott a könyvvel kapcsolatos bibliográfia. Csupán az Egyesült Államokban több mint háromszázezer példányban kelt el ez a könyv, ami szenzációs eredmény egy nehéz filozófiai szakmunka esetében. Az igazságosság elmélete kötelező olvasmány lett egyetemi szemináriumokon, Rawls pedig a Marx utáni baloldal elismert gondolkodójának rangjára tett szert.

tovább
Kovács József
A pszichiátriai betegségfogalom filozófiai kérdései
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

(A probléma) (A drapetománia és a dysaesthesia aethiopis) S. A. Cartwright jó nevű amerikai orvos 1851-ben két betegséget írt le, amelyet fekete rabszolgákon figyelt meg: a drapetomániát és a dysaesthesia aethiopist. A drapetománia a rabszolgának azt a „betegségét” jelentette, hogy állandóan megszökött urától. A dysaesthesia aethiopis pedig azt, hogy az átlagosnál lényegesen lustább volt, mintegy patológiásan lusta. Cartwright véleménye szerint a négereknek a szabadság ártalmas, számukra a rabszolgaság a természetes állapot, s ezért az az egészséges, ha a néger ellenkezés nélkül aláveti magát fehér urának, vagyis a rabszolgaság viszonyainak. Ha erre nem képes, akkor beteg. Ezzel szemben a fehérek számára az uralkodás az egészséges, vagyis az, ha elfogadják, hogy a feketék irányítására születtek.

tovább
Rászlai Tibor
A Szent Korona hazatérése
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

A Berlinnek nevezett romhalmaz mellől 1946. május 31-ei dátummal Robert Murphy, a későbbi külügyminiszter-helyettes „Secret” felülbélyegzésű rejtjeles táviratot küldött a state departmentbeli Lucius Clay tábornoknak, aki az amerikai körzet kormányzójának politikai főtanácsosaként tevénykedett. A pontosan két méter magas Murphy két olyan magyar vonatkozású ügy középpontjában állt hosszú és izgalmas pályafutása során, amelyről napjainkig heves viták folynak. Az egyik az 1956-os forradalom és az amerikai külpolitika, a másik a Szent Korona ügye.

tovább
Szalma József - Ribár Béla
A vajdasági magyarság és az autonómia
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Ribár Béla –– Szalma József: A vajdasági magyarság és az autonómia. Atlantis Kiadó, Újvidék, 2003.

tovább
Kapronczay Károly
Antall József
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Marinovich Endre: 1315 nap. Antall József naplója. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2003.; Radics Péter: Antall József. Ország és miniszterelnök 1989–1990 (Interjú és korrajz). Lexika Kiadó, Székesfehérvár, 2003.; Tar Pál: In memoriam Antall József. Tanú és szereplő. Kairosz Kiadó, Budapest, 2003.

tovább
Kun Miklós
Egy orosz emigráns hosszú menetelése a XX. században
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Müncheni beszélgetések Kirill Henkinnel A katonásan pontos, energikus Kirill Henkinnel másfél évtizeddel ezelőtt találkoztam először. A kalandos sorsú férfi akkoriban — közel a nyolcvanhoz — tudományos munkatársként, ahogyan ő mondta, analitikusként dolgozott Münchenben a Szabad Európa–Szabadság Rádiónál, a Szovjetunió területére sugárzott orosz adás szerkesztőségében. Politikai elemzéseivel az éteren át igyekezett segíteni a cenzúra kalodájába szorított honfitársainak, hogy megszabaduljanak a beléjük plántált hiedelmektől. Hiszen a kitűnő tollú újságíró maga is nagyon messziről indult el, s hosszú utat tett meg, mire kiverekedte magát a szovjet politikai rendőrség hálójából, hogy neves máskéntgondolkodó, majd — életében immár másodszor és végérvényesen — emigráns legyen belőle.

tovább
Egyformák és különbözők vagyunk
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Szudhir Kakar az egyik legjelesebb indiai pszichoanalitikus. Több könyvet írt a pszichoanalízis, a kultúra és a vallás viszonyáról. A nyolcvanas évek óta az Egyesült Államok és Európa különböző egyetemein tanít és kutat, független íróként pedig Új-Delhiben és Berlinben él.

tovább
Pócza Kálmán
François Furet történelemszemlélete
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

A francia történész munkáit két szempontból kívánjuk megvizsgálni: egyrészt arra keressük a választ, hogy Furet elköveti-e a Quentin Skinner által megfogalmazott eszmetörténet-írói hibák valamelyikét, másrészt azt vizsgáljuk, hogy miként képzeli el valóság és nyelv, politikai gyakorlat és ideológia viszonyát. Mielőtt azonban az eszmetörténet e módszertani kérdéseinek vizsgálatára rátérnénk, fel kell vázolnunk Furet útját a kvantitatív történetírástól az eszmetörténetig. Minthogy Furet kezdeti művei korántsem eszmetörténeti irányultságúak, joggal merül fel a kérdés, mi vezeti el mégis a történészt az ideológiai rendszerek hangsúlyozásáig.

tovább
Fabó Edit
Küldetés és történelem
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Adalék Szekfű Gyula történészi pályaképéhez A mai Széchenyi című breviáriumának felelevenítésével (A breviárium) Szekfű Gyula (1883–1955) Széchenyi István (1791–1860) írásaiból 1935-ben a Révai Kiadónál –– a válogatott, eredeti szövegek kritikai magyarázatával kiegészítve –– A mai Széchenyi címmel adta közre breviáriumát. A könyv megjelenését megelőzően az 1904., 1905., 1925. és 1930. években számos egyéb Széchenyi-művet tartalmazó kötet látott napvilágot, amelyeket a történész az elsődleges források mellett felhasznált. A válogatás elismerő fogadtatásban részesült.

tovább
Ludwig Binswanger lélekgyógyászata új megvilágításban
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Az ifjabb Ludwig Binswanger svájci pszichiáter (1881–1966) a „lételemzés” révén került be az évkönyvekbe, s ez a terápiás módszer különösen a művészeket és értelmiségieket vonzotta. A könyvtárával és a családi levéltárával együtt a Tübingeni Egyetemen őrzött hagyatéka eddig kevéssé kiaknázott forrásokat kínál a pszichiátria kultúrtörténetének kutatásához.

tovább
Nemes Károly
Nem csak Chaplinről...
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

„A »művészet« szó sohasem fordult meg a fejemben, s nem szerepelt a szókincsemben. A színház megélhetést jelentett és semmi mást.” (Charles Chaplin)

tovább
Steven Pinker és az emberi természet
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

Miért marad a börtönben, miért üríti ki a bürokpoharat, holott az őröket megvesztegették, a halálos ítélet pedig igazságtalan volt? Azért, mert testének az izmai és inai nem engedelmeskednek, s nem viszik ki a siralomház cellájából, vagy azért, mert oka van rá, hogy így cselekedjen? E kérdéseket teszi fel önmagának Szókratész Platónnak a Phaidón címszereplőjű dialógusában. Mindmáig fennáll a konfliktus az Anaxagorászhoz hasonló „természetfilozófusok” és Platón álláspontja között. Nem tudományszakok viszályáról van szó, hanem kultúrharcról: milyen terminológiával írjuk le a férfiakat, nőket és gyermekeket, olyannal, amely olyan szakkifejezések köré szerveződik, mint gén, evolúció, idegsejt és ideghálózat, vagy olyannal, amelyben a felelősség, helyes cselekvés, véleményalkotás és nyilvánosság fogalmak játsszák a főszerepet?

tovább
Domokos Andrea
Szétesőben
2004. április XLVII. évfolyam 4. szám

A társadalmi integráció ellen ható tényezők a globalizáció világában (A technokrácia hatalma) Sok társadalomtudós hívja fel a figyelmet a túlságosan „felpörgött” gazdasági-társadalmi rendszer veszélyeire. Félő, hogy világunk lassan irányíthatatlanná válik, kicsúszik az ellenőrzés alól. Bennünket pedig magával ragad, mert nincsenek meg az eszközeink a lassításra. Túlpörög az élet, nem akarunk lemaradni a versenyben. A lassúság az öregedés jele, aki sikeres akar lenni, annak gyorsnak, nagy vitalitásúnak és főleg erőszakosnak kell lennie. A versenyben maradás érdekében pedig minden eszköz elfogadott.

tovább

1 - 13

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969