2013. I-VI
 


Találatok száma: 14

A korszellem bűvöletében
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

A korszellem már régen természetes szövetségesévé vált mindazoknak, akik a tömegek kegyeit keresik. Másfelől viszont gyanakvást szült szolgálatkészsége, s kritikát vált ki. Vajon nem tetszőlegesek az általa felvetett témák? A tekintély pedig nem csalárdul megszerzett jószág? Nem mértéktelenek az igényei, a főszereplői pedig nem nevetségesek? Miből fakad az, hogy ennek ellenére újra és újra sikert arat?

tovább
Bangó Jenő
A modern szemantikája és a globális társadalom
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

A globális társadalom problémájának kezelésekor ajánlatos általában a modern fogalmából kiindulni, mert anélkül sem a globális világ jelenségeit, sem a regionális fejlődés jelentőségét nem tudjuk mérni. A modern tehát kulcsszó, amely kinyitja a megértés kapuját a világtársadalomhoz. De bármely változatát vizsgájuk is (első modern, második modern, reflexív modern, primer vagy szekunder modern, sőt akár a szokatlan tercier modern és transzmodern kifejezést), mindig különbséget kell tennünk a korszakdiagnózis és az elmélet között.

tovább
Egyed Ákos
Az 1902-es Székely Kongresszus száz év távlatából
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

1902 augusztusában számos kormányzati és civil szervezet képviselői tanácskozásra ültek össze, hogy megvizsgálják a Székelyföld és a székelység helyzetét. Ezt megelőzően a XIX. század végén, de különösen a századforduló éveiben a magyar közvéleményt mind nagyobb mértékben foglalkoztatta, mondhatni, aggasztotta az úgynevezett székelykérdés, amely a leglátványosabban a székelyek fokozódó kivándorlásában nyilvánult meg. A tanácskozást Székely Kongresszus néven hívták össze, s azóta is így tartja számon a történetkutatás.

tovább
Pelle János
Az európai identitás gyökerei
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Széljegyzetek Huntingtonhoz A kommunista világrendszer összeomlása óta felerősödött a diskurzus a hazai és a nemzetközi közvéleményben a nyugatinak nevezett kultúra alkotóelemeiről, az arra épülő identitás kialakulásáról és jellegzetességeiről, valamint a részeit alkotó nemzeti kultúrákhoz, illetve a többi civilizációhoz fűződő viszonyáról. Az utóbbiakat nagy visszhangot kiváltó, magyarul is megjelent könyvében (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása) Samuel P. Huntington a következőképpen csoportosítja: kínai, japán, hindu, iszlám, ortodox, latin-amerikai és afrikai civilizáció. Vagyis Huntington szerint a ma élő emberiség a nyugatival együtt nyolc civilizáción osztozik. S bár a nyugati civilizáció egyedinek nevezhető, semmiképp sem tekinthető egyetemesnek, olyan civilizációnak, amelynek „joga” van ahhoz, hogy magába olvassza a többit.

tovább
Timár János
Az FM-ügy története, 1949–1952
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Néhány évvel ezelőtt — gyermekeim és unokáim kérésére — elkezdtem megírni családom és a saját életem történetét. Egy részét még 2001 tavaszán befejeztem, s átadtam családomnak és barátaim szűkebb körének. Ez magában foglalta az 1949 és 1952 közötti események, ezen belül az FM-be való kinevezésem és eltávolításom történetét.

tovább
Az ókori filozófia mai megvilágításban
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Ókori filozófián az ógörög filozófiát értik, amely az eredeti gondolkodásáról híres hét bölcs egyikének, a milétoszi Thalésznak az első elmélkedéseivel vette kezdetét (Kr. e. 600 körül), majd Püthagorasz, Szókratész, Platón és Arisztotelész munkásságával folytatódott, később pedig a különböző filozófiai iskolákba torkollt, gondoljunk csak az epikureusokra, a sztoikusokra és újplatonistákra. Olyan nagyságokban érte el kései csúcspontját, mint Szent Ágoston és Boëthius (Kr. u. 480 k.–524), akikről többnyire azt tartják, hogy filozófiai érdeklődésük már inkább „középkori” természetű volt (ez valószínűleg azt jelenti, hogy inkább a filozófia és a kereszténység viszonya érdekelte őket, mint a filozófia önmagában véve).

tovább
Nyerges Bognár Zsuzsanna
Etikaorientált banktevékenység és pénzügy
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Környezeti, társadalmi és etikai kritériumok alkalmazása pénzügyekben Meglepő és kifogásolható, hogy bár a társadalom minden tagjának van valami körülírható elképzelése arról, mi helyes, mi etikus, s több ezer éves, általánosan elfogadott normarendszerek léteznek, mégis, ha a gazdaság etikai felelősségéről beszélünk, még ma is megrökönyödést válthatunk ki. Mivel azonban a gazdasági döntések egyre nagyobb részben már etikai elveken is alapulnak, fundamentális megváltoztatásra szorul az egész gazdasági működést leíró rendszer. Ez különösen igaz a közgazdaságtan talán leginkább eredményekre jutó, legformalizáltabb ágára, a pénzügyekre.

tovább
Kapronczay Károly
Filmtörténet
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Nemes Károly: Filmtörténet. A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Teleschola, Budapest, 2001, 95 l.

tovább
Blümel Ferenc
Gazdálkodás, vállalkozás, etika
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Menyhay Imre: Gazdálkodás, vállalkozás, etika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.

tovább
Szabó András Péter
Németország története
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Németh István: Németország története. XX. század sorozat, Aula Kiadó, 2002, 679 l.

tovább
Neurobiológia előítéletek nélkül
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Miért övezik oly súlyos politikai, erkölcsi és érzelmi terhek a szellem működésmódját firtató gyakorlati kérdéseket? Miért tartanak az emberek veszedelmes következményektől, ha azt állítjuk, hogy a szellem az agy terméke, az agy a szerkezetét a genomnak, vagyis a génkészletnek köszönheti, a genom pedig a természetes szelekció eredményeként alakult ki? Ezzel az elképzeléssel vitázva a jobboldaliak és a baloldaliak egyaránt olyan vádakkal és összehasonlításokkal állnak elő, amelyek a nácikra utalnak. Ez a reagálás kihat a természettudósok hétköznapi munkájára éppúgy, mint a tudománynak a közvélemény szemében élvezett tekintélyére.

tovább
Biernaczky Szilárd
Pier Paolo Pasolini — a borzalmas teljesség költője
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

A görög szabadságharcban elpusztult Lord Byron holttestét csak halála után száznegyvenöt évvel voltak hajlandók elhelyezni a Westminster Abbey-ban, a „költők sarká”-ban. A romantikus művész harcos forradalmisága azonban — jóllehet Byron megtermékenyítette az egész XIX. századi európai irodalmat, elismerést és csodálatot váltva ki számos kortársából, hiszen hatása Goethétől Arany Jánosig nyomon követhető – ma is idegen a sajátosan konzervatív angol szellemiségtől.

tovább
Varga Károly
Szent István Terv — Batthyány Projekt II.
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Implicit nemzetstratégiából explicit nemzetpolitika Szent István Terv — Batthyány Projekt („mikrostratégia” mint politikai célkeresés) „Képzeljük el, hogy letörünk egy szerteágazó faágat (télen, amikor nincsenek levelek rajta), s elsétálunk vele a fától néhány méterre, majd az ágat karnyújtásnyira tartva egyszerre nézzük a kezünkben tartott ágat és a fát. A két látvány igen hasonló lesz. Természetesen mindegyik, egymástól nagyon különböző fa csak a saját ágával önhasonló, a fenti kísérlet nem ismételhető meg mondjuk egy kőrisfa és egy fenyőág összevetésével.”

tovább
Szabady Balázs
Öngyilkosság és születéskorlátozás
2003. március XLVI. évfolyam 3. szám

Felépíthető-e a szociológia egy klasszikusra? Lehetnek-e saját gondolataink anélkül, hogy egy nagy elődnél keresnénk hozzá indoklást vagy előzményeket? Nem kívánunk választ adni ezekre a kérdésekre, bár a szociológusok gyakorlata miatt érdemes feltenni őket. Mondanivalónkat mindenesetre egy klasszikus ürügyén kezdjük el kifejteni.

tovább

1 - 14

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969