2013. I-VI
 


Találatok száma: 14

Grandpierre Attila
A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent. „Van egy élőlény, amelynek legfontosabb tulajdonságai közé tartozik, hogy kénytelen állást foglalni önmagával szemben — ehhez pedig szüksége van valamilyen »képre«, valamilyen értelmezési formulára” (Gehlen, 1976, 7. l.).

tovább
Ankerl Géza
A globális káosz, avagy a civilizációs államok kora
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

(Hírek a XXI. század kezdetén) 2001. szeptember 11-én egy, a Nyugaton legálisan, féllegálisan vagy illegálisan vándorló csoport New York kellős közepén lerombolja a gazdasági-pénzügyi egyeduralom ikerépületbe merevített, óriási szimbólumát. Válaszul a világ jelenleg egyetlen szuperhatalma hadüzenet nélkül — a feltételezett spiritusz rektort, Osama Bin Ladent keresve (eddig sikertelenül) — az Egyesült Nemzetek Szövetségének hallgatólagos jóváhagyásával szétbombázza Afganisztánt, a világ egyik legszegényebb országát.

tovább
Kun Tibor
A gondolkodás útjai
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Eduardo Portella [szerk.]: Chemins de la pensée: vers de nouveaux langages. UNESCO, Párizs, 2000, 300 l.

tovább
Ács Tibor
A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi Bolyai-díjának megalapítása és százéves kálváriája
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Száz esztendővel ezelőtt magasra szökött a lelkesedés, amely arra volt hivatott, hogy Bolyai János életét és munkásságát a világ elé tárja. Bolyai születésének centenáriumához közeledvén a magyar tudósok körében egyre erősödött az a törekvés, hogy — pótolva a régi mulasztásokat — méltó módon emlékezzenek meg világhírű matematikusunkról és zseniális gondolkodónkról. Fokozatosan kialakult egy nemzetközi Bolyai-díj megalapításának gondolata. Szénássy Barna Adalékok a Bolyai-díj történetéhez című értékes írásában bemutatta e kérdéskör XIX. század végi és XX. század eleji történéseit, közreadott adatai azonban kiegészíthetők az eredeti kútfőkkel.

tovább
Frideczky Frigyes
Don-kanyar
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Szabó Péter: Don-kanyar. Corvina, Budapest, 2001, 392 l.

tovább
Mezei Ottó
Egy művészeti iskola hetedfél évtizede I.
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Az iparművészeti iskola (1880–1945) és a (nemzeti) kultúra szolgálata (A megalakulás és a kibontakozás évei, 1880–1896) Keleti Gusztáv 1870-ben adta ki a hazai művészetoktatás legfőbb forrását A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban címmel. József nádor egykori udvari festője a bécsi és a müncheni akadémián folytatott tanulmányokat, időközben Eötvös József házához került nevelőnek, s hamarosan a nagynevű író és államférfi művészeti tanácsadója lett. Miniszterségét követően Eötvös külföldre küldte Keletit a nyugat-európai művészetoktatás helyzetének tanulmányozására. Útjának tapasztalatait és leszűrt gondolatait foglalta írásba könyvében a szerző. A francia, a belga és a német művészeti iskolákat személyesen kereste fel, míg az angliai állapotok rögzítésekor részben közvetett forrásra támaszkodott.

tovább
Csath Magdolna
Erős társadalmi tőke, sikeres nemzet
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Francis Fukuyama írja Bizalom című könyvében: „A társadalmi tőke az a képesség, amely a társadalom egészében vagy bizonyos részeiben uralkodó bizalomból fakad. Megtalálható a társadalom legkisebb és legalapvetőbb csoportjában, a családban vagy a legnagyobb egységben, magában a nemzetben. A társadalmi tőke eltér az emberi tőke többi formájától, ugyanis más módon épül fel és terjed: legfőbb építői és továbbvivői a hagyományok, az egyházak és a történelmi tapasztalatok.”

tovább
Homo sacer
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

A kényszermunka mint felszabadító aktus: Giorgio Agamben a biopolitika paradigmájaként leplezi le a lágert Homo sacer című könyvében. Ez a mű, akárcsak A szuverén hatalom és a csupasz élet, mindent felborít, elolvasása új megvilágításban tüntetni fel a világot, s attól kezdve mindent más szemmel néz az ember.

tovább
Szabó András Péter
Kettős szerepben
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Stephen Koch: Kettős szerepben. Az értelmiség elcsábítása. XX. Század Intézet, Budapest.

tovább
Kéri Katalin
Nevelésügy az aztékok körében
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

(Dióhéjban az aztékok történetéről) Időben és térben nagyon távol van tőlünk az a nép, amely valaha, a XV. század elején így köszöntötte világra jött fiait: „Sas vagy Te, jaguár vagy!” A távolság ellenére mégis sokat tudunk róluk, hiszen az aztékok kultúrája és nevelési szokásainak leírása részben megőrződött a spanyol krónikák lapjain, s a hajdani bátor harcosok tekintetéből egy villanásnyi még mindig él Mexikó mai lakóinak szemében. Nevelési céljaik, oktatási intézményeik, harcászattal, testedzéssel és egészségneveléssel kapcsolatos szokásaik pedig nagyban emlékeztetik a neveléstörténészt más katonaállamok (például az ókori Spárta) nevelési törekvéseire, jóllehet az egykori forrásokból színes és összetett azték nevelési rendszer tárul elénk. A rövid idő alatt nagy területeket elfoglaló, alig néhány évszázad alatt magas szintű civilizációt létrehozó aztékok „titka” részben a nevelésben rejlett. Erős testű, egészséges alattvalóik gyermekkora nem volt túl vidám, kemény fegyelem és állandó engedelmeskedés volt az ifjak képzésének alapja.

tovább
Posztmodern marxizmus?
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

Egy könyv forog közkézen, amely azért dicséri a globális kapitalizmust, mert — egyszer majd mégis — meg fogja haladni önmagát. Az Antonio Negri és Michael Hardt által felsorakoztatott szellemtörténeti hagyományok arra irányuló kísérletként is értelmezhetők, hogy az ember marxista maradjon a marxizmus utáni korszakban is.

tovább
Társadalomkritika a normalizált értelmiségiek korszakában
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

A Neuer Zürcher Zeitung című lapnak az értelmiségiek szerepével foglalkozó cikksorozatát bevezető írásában Michael Walzer, a neves amerikai politológus az erényeket taglaló etika nyomvonalára terelte a társadalomkritika feltételei körül forgó vitát. Első hallásra éppoly ésszerűnek, mint korszerűnek látszik az érvelése, amellyel megindokolja e szemléletváltást. Mivel a sikeres társadalomkritikának sem nem elegendő, sem nem szükséges előfeltétele valamilyen társadalomelmélet, a társadalomkritika minősége sem elsődlegesen elméleti tartalmának a minőségén mérhtő le, hanem mindenekelőtt a kritikusnak a tulajdonságain. Walzer szerint a társadalombírálónak bátorságról kell tanúbizonyságot tennie, ki kell magában fejlesztenie a részvét képességét, s megfelelő ítélőképességet kell érvényre juttatnia.

tovább
Társadalomkritika a normalizált értelmiségiek korszakában
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

A Neuer Zürcher Zeitung című lapnak az értelmiségiek szerepével foglalkozó cikksorozatát bevezető írásában Michael Walzer, a neves amerikai politológus az erényeket taglaló etika nyomvonalára terelte a társadalomkritika feltételei körül forgó vitát. Első hallásra éppoly ésszerűnek, mint korszerűnek látszik az érvelése, amellyel megindokolja e szemléletváltást. Mivel a sikeres társadalomkritikának sem nem elegendő, sem nem szükséges előfeltétele valamilyen társadalomelmélet, a társadalomkritika minősége sem elsődlegesen elméleti tartalmának a minőségén mérhtő le, hanem mindenekelőtt a kritikusnak a tulajdonságain. Walzer szerint a társadalombírálónak bátorságról kell tanúbizonyságot tennie, ki kell magában fejlesztenie a részvét képességét, s megfelelő ítélőképességet kell érvényre juttatnia.

tovább
Nemes Károly
Televízió és film
2002. május XLV. évfolyam 5. szám

„Senki sem vonja kétségbe, hogy a vizuális tények szintjén kommunikációs jelenségek mennek végbe, kétséges ellenben, hogy ezek a jelenségek nyelvi természetűek-e.” (Umberto Eco)

tovább

1 - 14

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969